Tárgy

július 15-én egy város (Sümeg) és 20 község tartozott hozzá. A Sümegi járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett. A sümegi járást 1849-ben hozták létre a Szabadságharc után. A sümegi járás első főszolgabírója várbogyai és nagymádi Bogyay József (1806–1872) lett, aki 1849. októberében foglalta el a hivatalt császári és királyi főbíróként, és 1854. április 28.-áig töltötte be. 1849 előtt, Sümeg és a hozzá tartzozó községei a Szántói járás része voltak, amelyet 1853-ban végleg szüntették meg. Jeles említésre méltó sümegi főszolgabíró dr. boldogfai Farkas István (1875–1921), aki a város korszerűsítés érdekében az ő kezdeményezésére kezdték tervezni 1911. elején a sümegi villanyvilágítást, illetve, az ottani telefonhálózat is kezdték tervezni; amikor 1911-ben súlyos vérhasjárvány robbant ki a településen, boldogfai Farkas István, dr. Lukonich Gábor járásorvos, és dr. miskei és monostori Thassy Gábor vármegyei főorvos gondoskodott a helyzetről. 1912. február 1-jén Farkas István főszolgabíró szervezte a nagyon várt Csány szobor bált, amelyen pénzt gyűjtöttek a Csány László 1848-as szabadságharcos mártír zalaegerszegi szobra készítésére. 1916 szeptemberében a sümegi járáson a boldogfai Farkas István főszolgabíró a fuvardíjakat megállapította; ez a szabályozás, az első volt a vármegyében és nagy mértékben hozzájárult az alapanyagok és egyéb termékek könnyebb szállításához. Az első világháború alatt kialakult élelmiszerhiány, nagy krízist okozott, amelyben visszaéltek a kereskedők Sümegen. 1917 decemberében Farkas István "erélyes fellépése vetett gátat a már-már elviselhetetlen gaz uzsorának és árdrágításnak"." - (hu.wikipedia.org 06.02.2022)

• Szélesség47.033332824707
• Hosszúság17.283332824707