Néprajzi Tár - Húsvét

A regéci római katolikus templom harangja. Regéc községben a Rózsafüzér királynője templom 1904-ben épült, tornyában két harang lakik. A fotó dokumentációs céllal készült, negatívját őrzi a Herman Ottó Múzeum.

Keményfából készített zajkeltő eszköz, madárriasztó. Filctollal utólag ráírva: DIÓSGYŐRI LIHI JÁNOS KÉSZÍTETTE 1916 ÉVBEN. Lihi János kerékgyártó mester (1896-1979. 09.03.) műhelyéből származó tárgy. A mester műhelye két címen működött: Miskolc-Diósgyőr, Árpád u. 47., majd 1926-tól Miskolc-Diósgyőr, Árpád u. 55. alatt.

Használat módja: gyermekjáték. A nyelet megfogva pörgető mozdulattal, erős kereplő hangot csaltak ki belőle. Puhafából vágott, faragott, lyukasztott játék kereplő. Hét darabból áll. Gerince hengerded, hosszant hornyoltan, párhuzamosan vésett, majd vékonyabb, simább nyélben végződik. Két kis oldalléce szánkótalp formájú, mintegy keretet alkot. Mindkét oldalléc egymással szemben három helyen átfúrva. A furatokon átfut a gerinc kisebb és nyeles vége. Továbbá a gerinccel párhuzamosan közel és távolabb 1-1 hosszú falapocska. E lapocskákra merőlegesen, a lapocskák áttört részein két rugalmas, vékony facsík van átbújtatva, s 1-1 végükkel a gerinchez feszesen illesztve.

Ezüstszínű (tükörre) festett, csiszolt szentkép, keretben, az alja lefestve. Oltáron álló kereszt, rajta Jézus, két oldalán egy-egy imádkozó asszony (Mária Magdolna balról térdepel; jobbról áll, glóriával a feje fölött Szűz Mária). A felső sarkokban festett rózsák. A kép alján, az oltár alatti részen német nyelvű szöveg: Es ist Weltbracht. A római katolikus népi vallásosságban használt kegytárgy, a népi ikonfestészet jellegzetes alkotása. Az üvegképek vagy tükörikonok dél-német, osztrák, cseh területekről kerültek a magyar népi kultúrába.

Két önálló szentkép egy keretben, A bal oldalsón Jézus a keresztfán, mellette áll Mária és János, leborulva a kereszt tövében Mária Magdolna. A kereszt felső szárán felirat: J.N.R.J. A jobb oldalsón a mariazelli (Ausztria) kegykép: koronás Mária és a koronás kis Jézus, gazdagon hímzett, fehér ruhában, Mária ruháján alul, középen JHS hímzés. Mária jobb kezében és Jézus bal kezében egy-egy virágcsokor. A két színes nyomat rézfóliás díszítéssel van elválasztva, körbe, a keret mentén piros és rézfóliás díszítés. Üveg alatt, keretben. A dél-borsodi matyó népcsoport (Mezőkövesd, Tard, Szentistván) és a Bükkalja katolikus falvainak körében volt divatos a "rezes kép." A kereskedelemben megvásárolt olajnyomatokat ezzel a jellegzetes papírkivágásos díszítő technikával igazították a helyi ízléshez.

Jézus levétele a keresztről. Színes nyomat, körben rézfóliás díszítéssel, üveg alatt, keretben. A dél-borsodi matyó népcsoport körében (Mezőkövesd, Tard, Szentistván), és a Bükkalja katolikus falvaiban volt divatos a "rezes kép". A kereskedelemben megvásárolt olajnyomatokat ezzel a jellegzetes papírkivágásos díszítő technikával igazították a helyi ízléshez.

Gipsz pieta szobor. A római katolikus népi vallásosság jellegzetes tárgya, sorozatban gyártott termék. Kegytárgyboltban, búcsúban, vásárban vették, a lakás kitüntetett pontján ("szent sarokban" vagy a komód tetején, a két ablak között vagy a falitükör alatt) helyezték el. Arany koronás, kék ruhás Mária, ölében a keresztről levett Jézussal. A talapzaton, elől, piros és zöld virágok, fehér pettyekkel. Kopott.

Erősen kopott festésű, öntött gipsz szobor, piéta: ülő női alak, Szűz Mária, ölében a keresztről levett Jézus testtel. A római katolikus népi vallásosság jellegzetes tárgya, sorozatban gyártott termék. Kegytárgyboltban, búcsúban, vásárban vették, a lakás kitüntetett pontján ("szent sarokban" vagy a komód tetején, a két ablak között vagy a falitükör alatt) helyezték el.

Elöl-hátul megformázott, belül üreges, fehér porcelán pieta. A kereszt előtt koronás Mária ül, ölében fekszik a keresztről levett Jézus. Mária ruhája aranyozott lila, köntöse kék, felső testén látható megfestve a sugaras szív. Jézusnak csak a feje, koronája és sebeinek helye festett. A talapzat hátán 105-ös szám olvasható. A római katolikus népi vallásosság jellegzetes tárgya, sorozatban gyártott termék. Kegytárgyboltban, búcsúban, vásárban vették, a lakás kitüntetett pontján ("szent sarokban" vagy a komód tetején, a két ablak között vagy a falitükör alatt) helyezték el.

Jézus a ravatalon. A nyitott koporsó felett oltáriszentség, kehely IHS felirattal. A ravatal alatt az "arma Christi" szimbólumai, Krisztus kínszenvedésének eszközei: kereszt, szögek, fogó, lándzsa, töviskorona, INRI felirat. Színes nyomat, rézfóliás díszítéssel, üveg alatt, keretben. A dél-borsodi matyó népcsoport (Mezőkövesd, Tard, Szentistván) és a Bükkalja katolikus falvainak körében volt divatos a "rezes kép." A kereskedelemben megvásárolt olajnyomatokat ezzel a jellegzetes papírkivágásos díszítő technikával igazították a helyi ízléshez.

Jézus a ravatalon, angyalokkal körülvéve. Színes olajnyomat, körbe piros és rézfóliás díszítéssel. Üveg alatt, keretben. Hátul egy oltáron, monstranciában oltáriszentség. Elöl az "arma Christi" szimbólumai, Krisztus kínszenvedésének eszközei: kalapács, szögek, fogó, lándzsa, töviskorona, INRI felirat. A dél-borsodi matyó népcsoport (Mezőkövesd, Tard, Szentistván) és a Bükkalja katolikus falvainak körében volt divatos a "rezes kép." A kereskedelemben megvásárolt olajnyomatokat ezzel a jellegzetes papírkivágásos díszítő technikával igazították a helyi ízléshez.

A feltámadt Krisztus. Színes nyomat, rézfóliás díszítéssel, üveg alatt, keretben. A dél-borsodi matyó népcsoport (Mezőkövesd, Tard, Szentistván) körében, és a Bükkalja római katolikus falvaiban divatos "rezes kép". A tömegesen előállított olajnyomatokat ezzel a jellegzetes papírkivágással, rézfóliás díszítő technikával szegélyezték, így igazítva a szentképeket a helyi ízléshez.

A magyar népi türelemüvegek többsége vallásos témájú, Krisztus keresztáldozatát jeleníti meg. Hengeres, rövid nyakú üvegpalackban fából faragott kompozíció, közepén kettős kereszt, rajta papírból kivágott korpusz. A felső keresztfán egy-egy madár ül, mögötte kakas. Az alsó keresztfán oltáriszentség, két kis szentkép. A kereszt előtt két templomi zászló, és egy kéttornyú templom magas, karcsú tornyokkal. A kereszt mögött harangláb, egy harangozó emberrel. A kereszten és körülötte Krisztus szenvedésének eszközei (arma Christi) láthatók: a szögek, kalapács, létra, korbács, bárd, ásó. A kereszt szárán ceruzával írott, halvány szöveg: Emlékül Édesanyámnak, Görömböly. Készítette ifj. Dulai Ferencz, Görömböly, 1942. XII. 20. A türelemüveget Dulai Ferenc juhász készítette, akinek több pásztorművészeti tárgya is megtalálható a Herman Ottó Múzeum gyűjteményeiben. Dulai Ferenc volt az utolsó, hagyományos életmódot követő pásztor Miskolc környékén, a szomszédos (1950-ben a városhoz csatolt) Görömböly-Tapolcán.

A magyar népi türelemüvegek többsége vallásos témájú, Krisztus nagypénteki keresztáldozatát jeleníti meg. Hengeres, rövid nyakú, hutaüveg palackban fából faragott vallásos jelenet kezdeményei, félkész munka. A kompozíció közepéről a latin kereszt még hiányzik, körülötte Krisztus szenvedésének eszközei (arma Christi) láthatók. A palack szája nincs lezárva. A türelemüveget Dulai Ferenc juhász készítette, akinek több pásztorművészeti tárgya is megtalálható a Herman Ottó Múzeum gyűjteményeiben. Dulai Ferenc volt az utolsó, hagyományos életmódot követő pásztor Miskolc környékén, a szomszédos (1950-ben a városhoz csatolt) Görömböly-Tapolcán.

A magyar népi türelemüvegek többsége vallásos témájú, Krisztus keresztáldozatát jeleníti meg. Ez az egyszerűbb kivitelű, kezdetleges türelemüveg Szűcs Sándor szendrői (Borsod megye) bányász alkotása, akinek több száz saját készítésű népi gyermekjátéka, és számos kézírásos füzete található a Herman Ottó Múzeum gyűjteményeiben. Egy bolti üvegpalackban összerakott fakereszt, mögötte egyik oldalával nekitámasztott hatfokú létra látható. Ezek Krisztus kínszenvedésének eszközei, az "arma Christi" szimbolikus tárgyai közé tartoznak. Használat módja: Az alkotó saját kedvtelésére készítette.

Türelemüveg: egy parafadugóval lezárt üvegpalackban összerakott, X talpon álló fakereszt, a keresztszárak találkozásánál INRI felirattal, mögötte négyfokú létra. Ezek Krisztus kínszenvedésének eszközei, az "arma Christi" szimbolikus tárgyai közé tartoznak. A magyar népi türelemüvegek többsége vallásos témájú, Jézus keresztáldozatát jeleníti meg. Ez az egyszerűbb kivitelű, kezdetleges türelemüveg Szűcs Sándor szendrői (Borsod megye) bányász alkotása, akinek több száz saját készítésű népi gyermekjátéka, és számos kézírásos füzete található a Herman Ottó Múzeum gyűjteményeiben. Használat módja: Az alkotó saját kedvtelésére készítette.

Húsvéti ételszentelés, pászkaszentelés a görömbölyi ruszinoknál, a görögkatolikus templom előtt. Az ünnepi liturgia része a kosárban vitt, szentelőkendővel (vagy más néven pászkakendővel) letakart ételek megszentelése. Sonka, kalács, bor, sárgatúró (ruszin elnevezéssel szirka vagy szirec) és tojás a legjellemzőbb ételek. A "szentelt"-ből étkezik a család, és ezzel kínálják a vendégeket, a locsolókat a húsvéti asztalról. Néprajzi gyűjtőúton, terepmunka során rögzített dokumentációs fényképfelvétel negatívja. Görömböly, az egykor önálló, ruszin nemzetiségű falu 1950 óta Miskolc közigazgatási területéhez tartozó, falusias városrész.

Húsvéti ételszentelés, pászkaszentelés a görömbölyi ruszinoknál, a görögkatolikus templom előtt. Az ünnepi liturgia része a kosárban vitt, szentelőkendővel (vagy más néven pászkakendővel) letakart ételek megszentelése. Sonka, kalács, bor, sárgatúró (ruszin elnevezéssel szirka vagy szirec) és tojás a legjellemzőbb ételek. A "szentelt"-ből étkezik a család, és ezzel kínálják a vendégeket, a locsolókat a húsvéti asztalról. Néprajzi gyűjtőúton, terepmunka során rögzített dokumentációs fényképfelvétel negatívja. Görömböly, az egykor önálló, ruszin nemzetiségű falu 1950 óta Miskolc közigazgatási területéhez tartozó, falusias városrész.

Hímzett, ünnepi kosárkendő, a húsvéti ételszenteléskor (pászkaszenteléskor) a szentelni vitt ételeket: sonkát, tojást, kalácsot, bort tartalmazó kosár letakarására használták. Tiszta pamutos vászonból készült, két szélén vékony azsúrozott csíkkal, laposöltéses és száröltéses díszítéssel. Előnyomott mintás, masnis, színes virágcsokros és búzakalászos koszorúban a feltámadt Krisztus alakja templomi zászlóval. Felirata: Feltámadt Krisztus.

Abaúji szőttes kendő. A húsvéti étel megszentelésekor használták, a templomba az ételszentelésre (pászkaszentelésre) vitt ételeket: sonkát, kalácsot, tojást, bort ezzel takarták le a kosárban. Fehér pamut alapanyagú ünnepi textília, mindkét végén egy keskeny és egy szélesebb szövött piros csíkkal, geometrikus díszítéssel.

Néprajzi gyűjtőúton, terepmunka során rögzített dokumentációs fényképfelvétel. A bükkaljai Szomolya községben egy idős asszony fonott korbácsot készít. A húsvéti korbácsolás népszokása főleg a Dunántúlról ismert, de az északi országrészben, a szlovák-magyar nyelvhatárt szegélyező tájegységeken is gyakorolták. A Felföldön suprikálás-nak nevezték, és a lányok korbácsolták meg jelképesen a locsolást végző fiúkat Húsvét hétfőn.

Néprajzi gyűjtőúton, terepmunka során rögzített dokumentációs fényképfelvétel. A bükkaljai Szomolya községben egy idős asszony fonott korbácsot készít. A húsvéti korbácsolás népszokása főleg a Dunántúlról ismert, de az északi országrészben, a szlovák-magyar nyelvhatárt szegélyező tájegységeken is gyakorolták. A Felföldön suprikálás-nak nevezték, és a lányok korbácsolták meg jelképesen a locsolást végző fiúkat Húsvét hétfőn.

Ünnepi díszkendő, a húsvéti ételszenteléskor (pászkaszenteléskor) a kosárban vitt szentelmények: kalács, sonka, tojás, bor, sárgatúró (ruszin eredetű kifejezéssel "szirec" vagy "szirka") letakarására használták. Finomabb pamutos vászonból készült téglalap alakú kendő, négy sarkában apró piros virágcsokros laposöltéses hímzéssel. A Miskolc-görömbölyi görög katolikus ruszin közösség használta.

Tiszta pamutvászon anyagú, két szélén többsoros kézikötésű rojttal szegett díszkendő, húsvéti ételszenteléskor (pászkaszenteléskor) vagy mátkatál/komatál küldésekor a kosár letakarására szolgált. Mintája csillagos, áttört "kalotás" hímzésű, geometrikus rózsaszín motívumokból áll.