MúzeumDigitárBorsod-Abaúj-Zemplén

Close
Close
Herman Ottó Múzeum, Miskolc KDS Néprajz - Végleges

KDS Néprajz - Végleges

KDS Néprajz - Végleges

[ 133 Objects ]

Butykos

Égetett cserép, mázas, írókás díszítéssel, karcolt ráírással. Madaras motívummal díszített, vastag edény. Népi elnevezése "madaras butykos", "madaras butella". Felirata: "anno / 1867dik / Esztendöben ké / szült mezö / Csát város sá / ban Tarjányi / lakos Demeter / György számára / aki iszik belöle / váj jon egéségé / re vivát tölts / tele hát min járt / áldás békes sék / vák köz zé had / men jék / vivát".

Használat módja: ivóedény. Pálinka tárolására és szállítására használták, ünnepi díszedényként is szolgált.

Butykos

Labdaütő "mancsozó" fa

Használat módja: Faragással készült, népi ladbajáték (mancsozás) díszes ütőfája.

Keményfából készült csonkakúp, faragott, vésett, karcolt, választóvízzel festett. Négy, geometrikus elemekből álló gyűrűs díszítése három, motívumokkal dúsan díszített mezőre bontja a tárgy felületét. Az alsó és felső mezőben hullámosan haladó leveles motívum hullámaiban rózsák láthatók, míg a középső mezőben egymással össze nem függő virágdíszítések vannak. A csonkakúp tetejétől négyszögletes bevágás látható, mellette körbe a kúp köpenyén leveles tulipán (3 db) adja a díszítést. Színezése választóvízzel történt. A gyűrűs díszítésekben 2-2 gyűrű farkasfogazással készült, kígyóhátas díszítés.

Labdaütő "mancsozó" fa

Szilke

Népi kerámia edény, páros ételhordó, ikerfazék. Sárospataki kerámia. Egyszerűbb, díszítetlen változatait naponta használták, a mezőre a meleg ételt hordták benne. Cifrázott változatai inkább díszedények voltak. Égetett cserép, sötétbarna mázzal, írókázott tarka, folyókás virágdíszítéssel.

Szilke

Padlólocsoló

Népi kerámia, égetett cserépedény. A parasztházak keményre döngölt földpadlóját locsolták vele, a beletöltött vizet az alsó kis nyíláson vékony sugárban locsolták a kiszáradt, poros padlóra. A locsolásnak gyakran mintázata is volt. Az edény kívül-belül zöld mázas, karcolt, fekete felirattal és díszítéssel. Felirata szerint ajándékba készült. "Gönczi Erzsike Kis asszony részére. Szoba Földjét Locsolni Hogyha Poros. Készült 1897 évben Február 28-án Gönczön. Éljen a Nemzet Éljen a Haza. Éljen a Haza Tisza Duna Száva."
Füle hiányzik, törött.

Padlólocsoló

Lábas

Népi kerámia, konyhai főzőedény. Nyílt tűzhelyen, kemencepadkán, tüzelőpadkán főztek a nyeles, háromlábú "lábassal", az edénytípus neve is innen ered. Gömöri kerámia, tűzálló agyagból készült, zöldes-barnás csorgatott márványos mázolással. A Gömör megyei fazekas falvakban készült tűzálló sütő-főző edényeket messze földre hordták vásárokba, ez a tárgy is az Alföld északi peremén, Tiszatarjánban volt használatban.

Lábas

Tál

Nagy méretű kerámia tál a 17-18. század fordulójáról. Egyike a korai, épen megmaradt cserépedényeknek, a magyar parasztfazekasság történeti előzményeinek igen régi, ritka példánya. Anyaga vörösre kiégetett cserép, alapszíne világossárga, gazdag növényi díszítményekkel. A kompozíció és a motívumok erőteljesen stilizáltak. A díszítmények eredete a török hódoltság korában hozzánk érkezett "keleti" művészeti hatásokra vezethető vissza. Hasonló stílusú kerámiából mindössze néhány ismeretes a különböző múzeumokban. Ezeket a szaknyelvben "16-17. századi írókás-virágos fazekasművészet" néven tartja számon. (A Herman Ottó Múzeum műkincsei, Miskolc, 1999. 301.)

Tál

Gyertyamártó

Égetett cserép, zöld mázas, barázdás díszítésű gyertyamártó edény. A felmelegített viaszt tartották benne, és ebbe mártották a sűrűn egymás mellé akasztott kanócokat a gyertya készítésekor. "Anno 1782"-es évszám olvasható az oldalán. Két fülén domború csipkedíszítés.

Gyertyamártó

Labdaütő bot "laptaütő" csörgős

Mancsozó bot, a "mancsozás" nevű népi labdajáték ütője. A gazdagon díszített mancsozóbotok a lányoknak adott szerelemi ajándékok voltak. Keményfából készült hosszas csonkakúp. Karcolással, faragással, véséssel, ólmozással van díszítve. Nyolc sor gyűrűfogazat nyolc szakaszra osztja, melyeken részint mértani, részint naturális elemekből összetett díszítések futnak körül. Markolati szakasza üres, de ennek legvége karéjosan be van faragva. Az ütőbot szélesebbik végének ólmozott díszítése 5 db fogas félkör s maga a lezárórész teljes fogaskör. A bot belében apró kavicsokból álló csörgő van, elzárva egy foncsorozott üvegvégű betéttel a bot vastagabbik végén. Szúette.

Használat módja: Serdültebb fiatalság játékszere.

Labdaütő bot "laptaütő" csörgős

Tükrös

Szilvafából készült tükrös, kifelé nyíló ajtóval, benne tükörrel, hátul felfelé nyíló ajtóval, gazdag ólmozott berakással, figurális díszítéssel. Három keresztet körülölelő koszorúdísz alatt templom, előtte imádkozó juhász, alatta stilizált virágok közt állatfigurák. A doboz hátoldalán, fémlapon, a mézeskalácsosok stílusára emlékeztető huszáralak látható.

Tükrös

Borotvatok, két osztású

Borotvatok, két osztású. Keményfából készült, hosszúkás alakú. Díszítése kétféle a két vége és az oldalának keskenyebb része faragott. A faragások barokk hatásra mutatnak. Mind a négy oldal sík részén karcolt díszítés van, utólag színezve. A díszítés naturális elemekből áll. Az egyik oldallap karcolásának szövege: Makó Mihály 1825.
Felső lap közepén téglalap alapú betét hiányzik.

Használat módja: Borotvát tartanak benne.

Borotvatok, két osztású

Fapohár, csanak

Fapohár, csanak. Egy darab topolyafából kifaragott, vájt, vésett, csiszolt remek. A csanak gömbölyű csészeformájú, fogója cikornyás, három bütykös S alak, alul bevésett, stilizált négylevelű lóhere, tetején stilizált kígyófejminta díszlik. A csanak fenekén mendegélő őz van kivésve, felette stilizált négylevelű lóhere, szár nélkül. Az alsó gyűrű és a fenék között csipkésen kifaragott vonal fut körben. A csanak szája kissé kifelé hajlik.
A fogón egykor vascsatos kis szíj volt becsatolva.

Használat módja: ivóedény.

Fapohár, csanak

Pásztorcsanak

Keményfából egész darabban kifaragott, vájt, vésett, karcolt, csiszolt pásztorcsanak. Csészéje fából készült szedőkanál öblére emlékeztet. A nyél torkolatától számítva ferdén felfelé öblösödő feneke, gyengén ovális formára lelapított nyele kettős rácsozatú, cikornyás karajokkal kifaragva, végén egy hullámos és egy egyenes, aránylag hosszú, vékony bütyökkel. A csésze fenekére stilizált ágas-bogas virágminta van rákarcolva, s ezt a mintát fogazatos, cakkos, vésett koszorú veszi körül.

Használat módja: ivócsanak, ivóedény.

Pásztorcsanak

Ostor

Pásztor karikásostor. Nyele csont és rézberakással díszítve, fonott bőrsallangokkal, fonott szíjjal, végén csattogóval. A karikásostor az állatok terelésének az eszköze, elsősorban a nagyjószág (szarvasmarha és ló) tereléséhez használták a pásztorok. Szabó József Miskolc-felsővárosi csordás ostora volt, tőle került a múzeumba 1957-ben. Két karikása közül ez volt a díszes, ünnepi darab, pásztorművészeti remek. A másik (HOM_NT_57.121.14.) egy egyszerű, díszítetlen hétköznapi munkaeszköz.

Ostor

Juhász kampónyél réz kampóval

Juhász kampónyél réz kampóval. Keményfa, réz, színes csont berakásos, szironyozott. Anyaga keményfa, réz, kisebb részben celluloid. A nyél szilvafa, kör keresztmetszetű, fent a kampó enyhén sokszögű. Díszítése, a nyél felső végén sárgaréz szironyozás és színes celluloid berakás. A szironyozás egyenesen elágazó ágas-bogas mintákat és félkoszorú mintát ábrázol, stilizált levelekkel. A celluloid berakás piros-kék, a kis részben sárgászöld színalakokból áll, de van köztük 3 db sárgászöld négy levelű lóhere minta is. A színminták a kampóhoz közel eső fődíszítések alatt ovális koszorúformában vannak elhelyezve és közrefogják a sárgarézből berakott "Bukta János és Barnus" ráírást. A rézkampó hármas levélben végződő rákarcolt rózsás mintával díszített, rézműves munka.
Használat módja: bárány fogására való. A juhokat a hátsó lábuknál fogva emelték ki a nyájból a kampó segítségével. Használták: 1925-1936 között.

Juhász kampónyél réz kampóval

Pásztorbot, ünnepi

Pásztorbot, ünnepi. Anyaga: szilvafa. Igen dús sárgaréz és alumínium szironyozással és kivágott szaruból készült berakással. A bot keresztmetszete laposan sokszögű, felül fél ellipszis alakban gömbölyített, alul másfél ujjnyi szélességben szaruval körülrakott. A szironyos motívumok leveles és levél nélküli ágas-bogas minták, kettős kígyóvonalak. A berakások szem alakú minták, továbbá balta, kés, villa, kereszt-figurák csillaggal és négy levelű lóherével. A rézzel rárakott szövegrészek: fent a pásztorbotot két széles lapján Bukta János (minden betű egy kockában). A keskeny lapokon egy-egy szövegrész: "Készítette eszt a botot Bukta János juhász Borsod megye Egerlövőn ezerkilencszázötben örök emlékü". "Bukta Károjé ez a kézbeli bot készitete édesapám Bukta János születésem napja 1900 márczius 19 dikén V.J.B.J.".

Használat módja: Díszbot ünnepi alkalomra. Használták: 1900-1936 között.

Pásztorbot, ünnepi

Pásztorbot

Keményfából készült, díszes pásztorbot. Feje ólombeöntéses, fogója ónrátéttel mintázott, hegye ónozva. Ólmozott mintája geometrikus motívumokból áll. Pásztorok használták az állatok terelésére, jelvényként és fegyverként is.

Pásztorbot

Kanászbalta

Kanászbalta. Nyele szilvafából faragott, csiszolt, sárgaréz szironyozással igen gazdagon díszített, két végén sárgaréz hüvellyel borított, s kisebb mértékben bevésett technikával díszített. Keresztmetszete lapos sokszög. A baltafok felé eső rész hátul laposra simított, elöl bütykösített. A nyél jobb és bal oldalsó lapjainak feltűnő szironyos díszítő elemei: stilizált 4 levelű lóhere, edényből kinövő, folyókás, leveles száron nyugvó stilizált tulipán, alatta sok hullámos és megtört ív alakú minták, a nyél eleje és háta hullámos és kis megtört ívű mintás szironyozással van díszítve. Ezeket a motívumokat a nyél legfelső szakasza alatt bekarcolt kettős ajtóforma minta, a nyél alsó negyedének határán pedig ferde gyűrű alakú, kevéssé szakítja meg. Az utóbbiba sárgaréz szálak vannak szironyozva. A baltafő sárgaréz ötvözettel és rákarcolt virágos és makkos mintákkal díszes. Acélozott vas, rézcsavarokkal és rézlemezzel erősítve a nyélre. A rézlemez mellett "Siroki István" név van ráütve. Éle egyenes vonalú, ferdén befutó, a baltafő lapja az éltől egy ujjnyira át van lyukasztva.

Használat módja: fegyver.

Kanászbalta

Fakanál, evőkanál

Juharjávorfából kivágott, kifaragott, vájt evőkanál. Nyele hajlított formában van kifaragva, a fejhez közel kissé bütykös. Feje ovális, tojás alakú. Kopott, feje kicsit csorba.

Fakanál, evőkanál

Kanalas

Fából készült, faragott kanáltartó. A parasztház konyhájában a falra helyezték, és a fa evőkanalakat tartották benne.

Anyaga sellakk bevonatú keményfa. Fő díszítménye négy tartóoszlopon egy-egy faragott emberfej. A hátsó lap felső részén stilizált, "áttört" díszítésű növény. Efölött középen boltíves fém berakással és apró szegecsekkel díszített sáv. Az ív felső részén faragott emberfej, két oldalán egy-egy gombbal. Az előlap felső része ívelt, tetején egy gombbal, alatta ívelt és rácsos szerkezetű fémberakás. A két tartórész között zsilipelt technikával berakott öt falap, melyek alsó része ívesen áttört-fogazott, két szélén lándzsaforma áttörés, a középső lapon 3 db lyuk vörösréz csőbetéttel.
Ép. Szegekkel erősített.

Kanalas

Paprika-sótartó

Juhar-jávorfából kivágott, faragott, vésett, karcolt, csapolt, üvegcseréppel simított díszes munka. Kétosztatú. Rekeszei csészealakúak, elfordítható fedőkkel. Fogója stilizált kakasfigura.

Megrendelésre készített faragás, pásztormunka.

Paprika-sótartó

Gereben

Keményfából készült háztartási munkaeszköz, rostfésű. A fából készült alapra rögzített vastüskés szögrózsával fésülték a kendert a házi rostfeldolgozás, a kenderfonal előállítása során. A gereben oldala hullámosra fűrészelt. Lapján aszimmetrikus gránátalma, tulipános motívum, vésett díszítmény. 1881-es évszám, HM és VM monogram.

Gereben

Sulykoló fa, "sulyok"

Sulykoló fa, "sulyok" vagy "mosósulyok". Keményfából faragott, lapát formájú kéziszerszám, háztartási eszköz. Mosáskor a kilúgozott ruha tiszta vízben való átgyúrására használták. A gazdagon díszített sulykoló szerelmi ajándéktárgy is volt, a legények adták a lányoknak, ezért került rá monogram, évszám.

Díszítése tulipántos, folyókás mintájú. Befelé megtört oldalú téglalap adja a sulyok fejét, s ennek közepéből nyúlik ki a lapított gömb végű nyele. A sulyoknyél vonalának meghosszabbítása egyszersmind a sulyok fej szimmetria tengelyéül is szolgál. A sulyok fejének csak felső lapja díszített. Ezen két ívelt vonalú, indából kinövő tulipán díszítés látható, az inda mellett levélformával. Barokk vonalvezetés. A sulyokfej négy sarkát félkörszerű bevésés csípi le. E részeken 19 / 19 / K / I olvasható. A nyél végződését mindkét oldalon egy-egy tulipánforma cifrázza.

Sulykoló fa, "sulyok"

Sulykoló fa, "sulyok"

Sulykoló fa, "sulyok" vagy "mosósulyok". Keményfából faragott, lapát formájú kéziszerszám, háztartási eszköz. Mosáskor a kilúgozott ruha tiszta vízben való átgyúrására használták. A gazdagon díszített sulykoló szerelmi ajándéktárgy is volt, a legények adták a lányoknak.

Domború lappal, tulipántos díszítéssel. Befelé megtört oldalú téglalap adja a sulyok fejét és ennek közepéből nyúlik ki a lapított gömb végű, 15 cm hosszú nyele. A sulyokfej egyik oldala sima, míg a másikon vésett, csipkés, levélszerű kerettel szegélyezték. Középen szabad vonalvezetésű vésett mintacsoportból a nyél felé egy nagyobb, a másik oldalra két kisebb tulipán forma ágazik ki. A nyél felőli oldal két szögletéből a felsőkhöz hasonló két tulipán nő ki. A sulyok egyik sarka sérült.

Sulykoló fa, "sulyok"

Mángorló

Egy darab keményfából készült, faragott háztartási eszköz. Vászon fehérnemű simítására, a kendervásznak puhítására használták.

Felső lapján domborműves, barokk ízlésű, összefüggő inda dísz tulipánttal. Alsó lapja bordásra faragott. Felső lapján díszítése kiemelt. Felső vége két ellentétes csigavonalra faragott, melyet egy-egy tökfalevél díszít. A mángorló gombfogóját viráglevelek veszik körül. A lap mélyebb felülete apró nyomásokkal díszített. Hibátlan. A nyél esztergályozott. Faragással készült.

Mángorló