MúzeumDigitárBorsod-Abaúj-Zemplén
STRG + Y
de
Herman Ottó Múzeum, Miskolc Néprajzi Tárgyi Gyűjtemény [HOM_NT_53.24.1.]
Borosmiska (Herman Ottó Múzeum, Miskolc CC BY-NC-SA)
Herkunft/Rechte: Herman Ottó Múzeum, Miskolc (CC BY-NC-SA)
3 / 6 Vorheriges<- Nächstes->

Borosmiska

Zitieren Datenblatt (PDF) Entfernung berechnen Archivversionen Zum Vergleich vormerken Graphenansicht

Beschreibung

Borosmiska, miskakancsó. Ember alakú boros italtartó díszedény, főleg lakodalmak alkalmával használták. Megrendelésre készült, egyedi, feliratozott és datált tárgy. Égetett cserép, mázas, domború, karcolt és írókás díszítésű. Drapp alapon emberábrázolás: férfifej huszárcsákóval, pitykegombos-zsinóros sujtásos dolmányban, hasán kígyó, oldalán rozettás virágminták. Felirata: "1897-dik évben készült Gál Lidia részére, emlékül készítette Horváth Sándor 1897 Mezőcsát H. S."

Material/Technik

Cserép, kerámia / korongozás, égetett agyagedény

Maße

magasság: 29,6 cm szájátmérő: 10,5 cm, talpátmérő: 8,3 cm

Literatur

  • Domanovszky György (1953): A mezőcsáti kerámia. Művelt Nép Kiadó, Budapest (Magyar Népművészet sorozat)
  • Vida Gabriella (1997): Népi kerámia. Fügedi Márta szerk.: Borsod-Abaúj-Zemplén megye népművészete. Herman Ottó Múzeum, Miskolc, 255-296.
  • Vida Gabriella (2015): Díszedények, használati edények, hétköznapi edények. A mezőcsáti népi fazekasság statisztikai vizsgálata. Ethnographia 126. (2015) 87-117.
Karte
Hergestellt Hergestellt
1897
Horváth, Sándor (Mezőcsát, fazekas)
Mezőcsát
Gesammelt Gesammelt
1953
Mezőcsát
1896 1955
Herman Ottó Múzeum, Miskolc

Objekt aus: Herman Ottó Múzeum, Miskolc

A miskolci Herman Ottó Múzeum az egyik legnagyobb vidéki múzeum Magyarországon. Hálózatába tartozik Miskolc múzeumainak többsége, hét városi...

[Stand der Information: ]

Hinweise zur Nutzung und zum Zitieren

Die Text-Informationen dieser Seite sind für die nicht-kommerzielle Nutzung bei Angabe der Quelle frei verfügbar (Creative Commons Lizenz 3.0, by-nc-sa) Als Quellenangabe nennen Sie bitte neben der Internet-Adresse unbedingt auch den Namen des Museums und den Namen der Textautorin bzw. des Textautors, soweit diese ausdrücklich angegeben sind. Die Rechte für die Abbildungen des Objektes werden unterhalb der großen Ansichten (die über ein Anklicken der kleineren Ansichten erreichbar werden) angezeigt. Sofern dort nichts anderes angegeben ist, gilt für die Nutzung das gerade Gesagte. Auch bei der Verwendung der Bild-Informationen sind unbedingt der Name des Museums und der Name des Fotografen bzw. der Fotografin zu nennen.
Jede Form der kommerziellen Nutzung von Text- oder Bildinformationen bedarf der Rücksprache mit dem Museum.