hu
| Old | New | ||
|---|---|---|---|
| 5 | Leltári szám szerint: HOM_KGY_KI_2016.37. | 5 | Leltári szám szerint: HOM_KGY_KI_2016.37. |
| 6 | 6 | ||
| 7 | Leírás | 7 | Leírás |
| 8 | Bortnyik Sándor életművében a céllövölde vagy céllövészet témája a tárgyalt képen kívül még legalább két másikon is megjelent, s közülük a csak fotóról ismert Vurstlidáma közeli kompozíciós megoldásokat mutat. A korszak festészetének tágabb kontextusában, a Neue Sachlichkeit körében szintén felfedezhető ez a különleges téma, markánsan társadalomkritikai élű, metaforikusan esetleg szexuális tartalmakat is hordozó ábrázolásokon. Míg korábban konstruktivista szellemiségű művei fejezték ki Bortnyik gyakran ironikus hangvételű kritikai attitűdjét, addig az 1930-as évek elején bekövetkező stílusváltozás nyomán ez egy sokkal játékosabb, szerkezetileg szabadabb formában nyilvánult meg, többször groteszk, frivol hatásokkal jellemezhetően. A Céllövölde artisztikusan stilizált vonaljátékával, foltritmusával az art deco divatos előadásmódját példázza, de modern technikai eszközök ismeretét is, melyek használatát az ekkor tervezőgrafikusként dolgozó művész tökéletesre fejlesztette a munkája során. A két figura körüli háttér laza, tarka szövetét részben festékszóró pisztollyal alakította ki, mellyel egyaránt tudott könnyedén rajzolni és puha tónusátmeneteket produkálni. A sportos vagány és a csábos külsejű nőalak összeillő párost alkotnak, közöttük (mintegy a kép középtengelyét jelölve) látható a puska, amit tüntetően a nő tart | 8 | Bortnyik Sándor életművében a céllövölde vagy céllövészet témája a tárgyalt képen kívül még legalább két másikon is megjelent, s közülük a csak fotóról ismert Vurstlidáma közeli kompozíciós megoldásokat mutat. A korszak festészetének tágabb kontextusában, a Neue Sachlichkeit körében szintén felfedezhető ez a különleges téma, markánsan társadalomkritikai élű, metaforikusan esetleg szexuális tartalmakat is hordozó ábrázolásokon. Míg korábban konstruktivista szellemiségű művei fejezték ki Bortnyik gyakran ironikus hangvételű kritikai attitűdjét, addig az 1930-as évek elején bekövetkező stílusváltozás nyomán ez egy sokkal játékosabb, szerkezetileg szabadabb formában nyilvánult meg, többször groteszk, frivol hatásokkal jellemezhetően. A Céllövölde artisztikusan stilizált vonaljátékával, foltritmusával az art deco divatos előadásmódját példázza, de modern technikai eszközök ismeretét is, melyek használatát az ekkor tervezőgrafikusként dolgozó művész tökéletesre fejlesztette a munkája során. A két figura körüli háttér laza, tarka szövetét részben festékszóró pisztollyal alakította ki, mellyel egyaránt tudott könnyedén rajzolni és puha tónusátmeneteket produkálni. A sportos vagány és a csábos külsejű nőalak összeillő párost alkotnak, közöttük (mintegy a kép középtengelyét jelölve) látható a puska, amit tüntetően a nő tart kezében a férfi helyett, vagy amit a nő éppen átnyújtani készül a férfinak (aki azonban nem nyúl érte), olyan tárgyként, mintha egy jelentéses motívum lenne egy átvitt értelmű, bizarr hangulatú jelenetben. |
| 9 | 9 | ||
| 10 | Anyag/ Technika | 10 | Anyag/ Technika |
| 11 | Papír / Tempera | 11 | Papír / Tempera |
| 40 | ___ | 40 | ___ |
| 41 | 41 | ||
| 42 | 42 | ||
| 43 | Rekord frissítve: 2023- | 43 | Rekord frissítve: 2023-10-06 00:07:30 |
| 44 | [CC BY-NC-SA @ Herman Ottó Múzeum, Miskolc](https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0/deed.hu) | 44 | [CC BY-NC-SA @ Herman Ottó Múzeum, Miskolc](https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0/deed.hu) |
| 45 | 45 | ||
| 46 | ___ | 46 | ___ |
A miskolci Herman Ottó Múzeum az egyik legnagyobb vidéki múzeum Magyarországon. Hálózatába tartozik Miskolc múzeumainak többsége, hét városi...
