MúzeumDigitárBorsod-Abaúj-Zemplén
CTRL + Y
hu
Herman Ottó Múzeum, Miskolc Kövesi Gyűjtemény [HOM_KGY_KI_2016.40.] Archívum 2023-10-04 16:15:19 Összehasonlítás

Bortnyik Sándor: A pacsirta halála

OldNew
5Leltári szám szerint: HOM_KGY_KI_2016.40.5Leltári szám szerint: HOM_KGY_KI_2016.40.
66
7Leírás7Leírás
8A hatvanas-hetvenes években Bortnyik számos korábbi, a húszas években született, de időközben elveszett művéről készített replikákat vagy átdolgozásokat az avantgárd és a Bauhaus iránt akkoriban megélénkülő külföldi érdeklődés hatására. Ez a tevékenység ellentmondásban állt a modern művészetet bíráló festő kultúrpolitikai attitűdjével, s olykor talán nem volt mentes a manipulációtól sem, amikor Bortnyik valamely, fotó alapján újra megfestett képét dátum nélkül hagyta, megnyitva a lehetőséget a visszamenőleges datálás előtt. A pacsirta halála című festmény azonban jól példázza, hogy született ekkoriban olyan átdolgozás is, amely egy korábbi művet megváltozott jelentéssel és korrekt datálással idézett fel, annak sajátos kritikájaként. A pacsirta halála egy 1929-es konstruktivista szellemiségű kompozícióból, A festő című képből indul ki. Míg ott az emelkedett ráció szellemétől inspirált absztrakt, geometrikus jellegű térszervezésen van a hangsúly, addig itt minden ilyesmi eltűnik és az elvont, érthetetlen képpel bíbelődő festő képletes bezárultsága kerül előtérbe. Az alak egy festőien üres és homályos térben áll, háttal a nézőnek, a vásznán tükröződő képzelődéseibe merülve, egy kalitkában lévő halott madárral, amelynek pusztulásáról mintha nem is vett volna tudomást. Molnos Péter összegzését idézhetjük a képszerűen megfogalmazott üzenet kapcsán: az absztrakcióban elmerülő, a valóságtól elforduló alkotói módszer a művészet és az eleven képzelőerő halálát jelenti.8A hatvanas-hetvenes években Bortnyik számos korábbi, a húszas években született, de időközben elveszett művéről készített replikákat vagy átdolgozásokat az avantgárd és a Bauhaus iránt akkoriban megélénkülő külföldi érdeklődés hatására. Ez a tevékenység ellentmondásban állt a modern művészetet bíráló festő kultúrpolitikai attitűdjével, s olykor talán nem volt mentes a manipulációtól, amikor is Bortnyik valamely, fotó alapján újra megfestett képét dátum nélkül hagyta, megnyitva a lehetőséget a visszamenőleges datálás előtt. A pacsirta halála című festmény azonban jól példázza, hogy született ekkoriban olyan átdolgozás is, amely egy korábbi művet megváltozott jelentéssel és korrekt datálással idézett fel, annak sajátos kritikájaként. A pacsirta halála egy 1929-es konstruktivista szellemiségű kompozícióból, A festő című képből indul ki. Míg ott az emelkedett ráció szellemétől inspirált absztrakt, geometrikus jellegű térszervezésen van a hangsúly, addig itt minden ilyesmi eltűnik és az elvont, érthetetlen képpel bíbelődő festő képletes bezárultsága kerül előtérbe. Egy festőien üres és homályos térben áll, háttal a nézőnek, a vásznán tükröződő képzelődéseibe merülve, egy kalitkában lévő halott madárral, amelynek pusztulásáról mintha nem is vett volna tudomást. Molnos Péter összegzését idézhetjük a képszerűen megfogalmazott üzenet kapcsán: az absztrakcióban elmerülő, a valóságtól elforduló alkotói módszer a művészet és az eleven képzelőerő halálát jelenti.
99
10Anyag/ Technika10Anyag/ Technika
11Vászon / Olaj11Vászon / Olaj
37___37___
3838
3939
40Rekord frissítve: 2023-10-04 16:15:1940Rekord frissítve: 2023-06-13 11:00:49
41[CC BY-NC-SA @ Herman Ottó Múzeum, Miskolc](https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0/deed.hu)41[CC BY-NC-SA @ Herman Ottó Múzeum, Miskolc](https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0/deed.hu)
4242
43___43___
Herman Ottó Múzeum, Miskolc

Tárgy itt található: Herman Ottó Múzeum, Miskolc

A miskolci Herman Ottó Múzeum az egyik legnagyobb vidéki múzeum Magyarországon. Hálózatába tartozik Miskolc múzeumainak többsége, hét városi...