MúzeumDigitárBorsod-Abaúj-Zemplén
CTRL + Y
hu
Herman Ottó Múzeum, Miskolc Kövesi Gyűjtemény [HOM_KGY_KI_2016.19.]
Ámos Imre: Anna Margit portréja II. (Herman Ottó Múzeum, Miskolc CC BY-NC-SA)
Fotó tulajdonos/ jogkezelő: Herman Ottó Múzeum, Miskolc / Mészáros Viktória (CC BY-NC-SA)
1 / 1 Előző<- Következő->

Ámos Imre: Anna Margit portréja II.

Az oldal idézése ... további információ erről a gyűjteményről (dokumentum) (PDF) Távolság kiszámítása az aktuális helytől Archivált változatok Kijelölés összehasonlításra Gráf nézet

Leírás

Ámos Imre életének és művészetének egyaránt elválaszthatatlan társa, múzsája és támasza volt szintén festőművész hivatású felesége, Anna Margit. 1931-ben történt megismerkedésük óta a legszorosabb szerelmi és alkotói kapcsolat fűzte össze őket, s összetartozásuk máig alapvetően meghatározza mindkettejük, de főleg Ámos festészetének értelmezését. E kapocs erejét tükrözi a festő naplójegyzetein és levelein kívül az a tény, hogy az életműben aránylag sok olyan mű található, amelyen közvetett vagy közvetlen alakban, páros vagy egyéni portrékon Anna Margit (is) szerepel. Ahogyan Ámos monográfusa, Petényi Katalin megjegyezte: „alakja mindvégig a tisztaságot, hűséget, a távoli otthon békéjét idézi”. Az 1941-es mellképszerű portrén élet- és alkotótárs mivoltában egyszerre jelenik meg, bár kétségkívül ez utóbbi, a közös hivatást jelző ecset, festősapka és az alul még kivehető paletta tűnik hangsúlyosnak. Az ecsetet tartó kéz gyűrűsujján látható a hitvesi jegygyűrű is, de az elnagyolt ecsetvonások sűrűjében annyira intim és filigrán hatású, mintha gyöngéd érzéssel szinte elrejtették volna a képben, hogy csak a figyelmesebb szemlélő találja meg. Ezt a személyes tárgyi utalást egy virágdíszes bross és egy apró fülbevaló egészíti ki, mindkettő az elegáns festőnő öltözetének jellegzetes darabjai voltak, s a festősapkához hasonlóan fotókon is beazonosíthatóak. Az erősen stilizáló festésmód révén Ámos a szeretett arc lényeges jegyeit karakterisztikusan emelte ki: a homlokra fésült hajtincsek, a nagy szemek, az éles szemöldök, az arc és az orr markáns vonalai és formája jól felismerhetővé teszik az ábrázoltat. A becéző felirat – „Mukiról 1941 II.” – alapján a kép nem sokkal az első munkaszolgálat után készülhetett.

Anyag/ Technika

Vászon / Olaj

Méretek

75,5 x 44 cm

Szakirodalom

  • Haulisch Lenke (1977): A szentendrei festészet. Akadémiai Kiadó, Budapest
  • Kolozsváry Marianna (szerk.), Kőbányai János (tanulmány) (2013): Ámos Imre. A háború örvényében 1937-1944. Kiállítási katalógus. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
  • Kopin Katalin (2015): Ámos Imre. Kossuth Kiadó, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
  • Molnos Péter (2013): A titkos gyűjtemény. Kieselbach Galéria, Budapest
  • Petényi Katalin (1982): Ámos Imre. Corvina Kiadó, Budapest
Herman Ottó Múzeum, Miskolc

Tárgy itt található: Herman Ottó Múzeum, Miskolc

A miskolci Herman Ottó Múzeum az egyik legnagyobb vidéki múzeum Magyarországon. Hálózatába tartozik Miskolc múzeumainak többsége, hét városi...

[Rekord frissítve: ]

Továbbfelhasználással, idézéssel kapcsolatos információk

Az ezen a weblapon található szöveges információk nem kereskedelmi célú felhasználás számára a Creative Cammons 3.0 licence szerint (Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (CC BY-NC-SA 3.0) szabadon felhasználhatók. A felhasznált szöveges információk forrásaként kérjük, a webes elérhetőség mellett mindenképpen adja meg a tartalomszolgáltató múzeum, köz- vagy magángyűjtemény nevét is. A képi ábrázolásokra (fotókra) vonatkozó szerzői jogi szabályozások a nagy méretben megjelenített képek alatt találhatók (a képek nagy méretben a nézőképekre kattintva jeleníthetők meg). Amennyiben a nagy méretű képek alatt, a jogtulajdonos nevének megadásán túl nincs egyéb szabályozás, a képek nem kereskedelmi célú felhasználására is a Creative Cammons 3.0 licence érvényes. Kérjük, a múzeum, illetve a köz- vagy magángyűjtemény nevét, valamint a jogtulajdonos nevét (amennyiben az a múzeum nevétől eltérő) a publikációban minden esetben feltüntetni. A képi és szöveges tartalmak bármilyen kereskedelmi célú felhasználása kizárólag a közzétételért felelős múzeum, illetve köz- vagy magángyűjtemény engedélyével lehetséges.