Tárgy

elterjedt háztartási gép volt, mely a vasalás megkönnyítését, egyes esetekben helyettesítését szolgálta. A mángorló erős (és nehéz, hogy ne boruljon fel a hajtásához szükséges erőtől) öntöttvas állványra szerelt fa asztalból és két keményfa hengerből állt. Az egyik hengert fogantyúval ellátott kézikerék hajtja, ennek a hengernek a csapágyai az öntöttvas állványba mereven rögzítettek, a másik henger viszont csavarral emelhető és süllyeszthető a kívánalmaknak megfelelően vagy a két hengert egy erős laprugó szorítja egymáshoz. A két hengert (melyek azonos átmérőjűek) fogaskerekes kapcsolat köti össze, úgy, hogy forgásirányuk ellentétes legyen. A gép kezelője a kicsorgatott, de még nyirkos kelméket (ágyneműt, abroszt, törülközőt, vég vásznat) felhelyezi az asztalra, kézzel beigazítja a két henger közti résbe és lassan megforgatja a kézikereket. A hengerek besodorják az anyagot és erősen összenyomva kisimítják a mosás során szerzett gyűrődéseket. Az eredmény általában nem tökéletes, a mángorlás után közvetlenül az ágyneműt még ki szokták vasalni, hogy kihasználják a kelmék enyhe nedvességét. A mángorlás a vasalás fárasztó munkáját nagyon megkönnyítette.