Néprajz - Pásztorművészet

Borotvatok. Keményfából vágott, faragott, vésett, karcolt. Alakja hosszúkás, fedele kétgombos: az egyik gomb fogó, a másik az elmozdítás tengelye, mely csaposan van beillesztve a tok végébe. A vésett díszítés fő motivikája farkasfogazás. A fedelén rákarcolva primitíven mintázott pipázó emberalak látható tollas kalappal, továbbá kettős tulipán, melyet ötszirmú boglár köt össze. E felé van rákarcolva: T I 1923.

Borotvatok. Keményfából van kifaragva, vájva, domborművesen vésve és égetéssel karcolva. A tok hosszú hasáb alakú, felső végén egy nagyobb és három kisebb, alsó végén egy nagyobb domborműves stilizált boglárminta van kivésve. A felső végi boglárminták réz, az alsó végi boglárminták vasszöggel van megerősítve. A tok oldalára primitív cserepes virágminták vannak rákarcolva és kiégetve, primitív emberalakkal. A fedél csúsztatószerűen működik. Alul a borotva élesítésére szíj van szegezve. Kopott. Használata: férfi toalett, a borotválkozáshoz szükséges kellékeket tartották benne.

Borotvatok. Keményfából kifaragott, vájt, csapolt, sárgarézzel szironyozott. Alakja hosszúkás, felső vége felé lassan szélesedő, mindkét végén legömbölyített. Kettős fedele a tok keskenyebb végébe csapolt fagomb tengelye körül forog, nyit és zár. A tok oldalain látható szironyozás szíves motivikájú tört vonalak között, egyik oldalán középütt EMLÉK - szóval. A felső fedél szironyozása: 3 db stilizált bibés virág, középütt FILEMILE ISTVÁN - névvel. Kissé rozsdás, kissé csorbult. Használata: férfi toalett, a borotválkozáshoz szükséges kellékeket tartották benne.

Borotvatok, két osztású. Keményfából készült, hosszúkás alakú. Díszítése kétféle a két vége és az oldalának keskenyebb része faragott. A faragások barokk hatásra mutatnak. Mind a négy oldal sík részén karcolt díszítés van, utólag színezve. A díszítés naturális elemekből áll. Az egyik oldallap karcolásának szövege: Makó Mihály 1825. Felső lap közepén téglalap alapú betét hiányzik. Használat módja: Borotvát tartanak benne.

Keményfából faragott, meggyszínű borotvatok, két részes kinyitható fedéllel. Szélein farkasfogazásos vésett faragás, vésett-karcolt díszítményén kívül datálással, "Anno 1830 Petro Peter" felirattal. Használata: férfi toalett, borotválkozáshoz szükséges eszközöket tartottak benne.

Diófából vágott, faragott, vésett borotvatok. Kettős nyelvű fedele elmozdítható, facsapos, rajta stilizált virág- és farkasfogas díszítés. Kopott, kissé szuvas állapotú. Pásztormunka, használata: férfi toalett, a borotválkozás kellékeit tartották benne. Népi név: "beretvatok"

Fából készült, faragott és csiszolt borotvatartó, egy fa csap mentén forgó, két részes nyitható fedéllel. Oldalán és tetején virágdíszes festékberakás, B.S. monogrammal. Pásztormunka, használata: férfi toalett, a borotválkozás kellékeit tartották benne.

Téglalap alakú, fából faragott borotvatartó, tolós tetővel. Oldalán felirat: "Sólyom Gyula 1940". Pásztormunka, használata: a borotválkozáshoz szükséges kellékeket tartották benne.

Bőrből készült, kétrészes borotvatartó. Egymásba tolható két lapos tok, amiben a borotválkozáshoz szükséges kellékeket tartották. Belül utólag, tollal ráírt "Keresztény Ló Béla" felirat.

Fából faragott, díszített borotvatartó, kétfelé nyíló fedéllel. Két oldalán és fedőlapján karcolt díszítés, fő motívuma két címerábrázolás. Talpán "Földesi Imréé 1897" felirat. Egy három darabos készlet tartozik hozzá: borotva, fenőkő és ezek tárolására egy bőr tasak. Pásztorfaragás.

Keményfából faragott borotvatartó, elfordítható kétrészes tetővel. Vésett-karcolt technikájú faragással díszített. Oldalán felirat: "1899be készítette Fillér János". Fedelén egy vésett tulipán motívum és farkasfogas rovátkolt faragás. Pásztormunka, a borotválkozó felszerelés tárolására szolgált.

Keményfából faragott, téglatest alakú borotvatartó, kihúzható tetővel, fogója kör alakú. Felirata: "Balog Bertalan 1912". Pásztortárgy, a borotválkozás kellékeit tartották benne.

Keményfából készült, téglahasáb alakú, gömbölyű végű borotvatartó, elhúzós tetővel, díszítés nélkül. Pásztortárgy, a borotválkozás kellékeit tartották benne. Készítési helye feltételezhetően Megyaszó.

Fából faragott, díszített pásztorművészeti remek. Spanyolozott technikával, fedőlapján címer, női portré, 1891-es évszám, oldalán "Csorba János emléke" felirat. Két rekeszes, fedele kétfelé nyíló, a borotválkozó eszközök tárolására szolgált.

Keményfából készült, alul-felül tolólapos, karcolt, választóvizes díszítésű borotvatartó. Tolólapján szimmetrikus tulipános motívum, szélein sormotívum. Egyik oldalán "Anno 1835" felirat. Benne fésű és csontnyelű borotva. Pásztorművészeti remek, a borotválkozó eszközöket tartották benne.

Szaruból (szarvasmarha tülök) kivágott, faragott, karcolt sótartó, csipkézett bevágással. A rákarcolt díszítés virágmintákat ábrázol. A virágminták közt világosan olvasható bekarcolt írás: "Péter Kun 1858". A sótartó dugója keményfából van kivágva. Az edény kopott, csorba.

Sótartó. Szaruból (szarvasmarha tülökből) készült, díszítetlen, hétköznapi tárgy. Egyszerűen rávésett felirat: "109 HSP". Tülökből, egyszerű, rávésve: "109HSP". Dugója keményfából van kifaragva. Ép.

Szaruból készült pásztorhangszer, egyszerű kürt, a végén réz fúvóka. Tehénszarvból készült, egyszerű, díszítetlen jeladó kürt, a hangmagasságot a fúváserősséggel, az intonációval lehet változtatni. A csorda kihajtásakor, behajtásakor használták, jelző funkcióban. Szabó József Miskolc-felsővárosi csordás használta 1957-ig.

Magyar szürkemarha tülkös szarvából vágott, díszesen metszett, részben faragott, részben spanyolozott pásztormunka. A kivésett domborműves rész naturális díszítésű, a spanyolozott rész több mezőben legeltető jeleneteket ábrázol. Szájsípja réz. Pásztor jeladó hangszer, kihajtáskor ezzel jelezték a gazdáknak a pásztor érkezését.

Magyar szürkemarha tülkös szarvából készített szarukürt, remek dombormíves kivéséssel, gazdag virágmintákkal. Szája csipkézett kivágással, lyuggatással. A dombormíves elemek stilizált virágminták. Szíján két szarucsat. Pásztorművészeti remek, jeladó hangszer, ezzel jelezte érkezését kihajtáskor a pásztor a gazdák számára. Vida Imre munkája, akinek több alkotása is van a gyűjteményben.

Tehénszarvból készült egyszerű háztartási eszköz, befenekelve, benne fából faragott dugó. Aratáskor, mezőn sót vittek benne magukkal. Pásztorok is készítették, használták.

Sótartó: ökörszarvból készült, alsó része fadugóval lezárva, megfaragva, rézszögekkel beerősítve. Pásztoremberek használták, egyszerű, díszítetlen hétköznapi tárgy.

Ökörszarv természetes állapotban, későbbi felhasználás végett tették el. Pásztorművészeti alkotások nyersanyaga.

Tehénszarvból készült egyszerű háztartási eszköz, alsó része falemezzel elzárva. Aratáskor, mezei munkák alkalmával vittek benne sót, pásztoremberek is használtak ilyet.