Néprajz - Pásztorművészet

Nagy kondáskürt: magyar szarvasmarha tülkös szarvából vágott, díszesen karcolozott, salétromsav maratással sárgára színezett pásztorhangszer. Díszített felülete négy mezőre van osztva, motívumai: pásztor- és naturális figurák. Új készítésű, rendelésre készített munka 1966-ból. A szarukürt a pásztorok hagyományos jelzőhangszere, ezzel adták hírül kihajtáskor érkezésüket a gazdáknak.

Kis kondáskürt: magyar szürkemarha tülkös szarvából vágott, saját színében díszesen karcolozott pásztorhangszer. Felülete két mezőben naturális mintákkal díszítve, egy mező (a szájához közel) simán maradt. Új, rendelésre készített alkotás 1966-ból. A szarukürt a pásztorok hagyományos jelzőhangszere, ezzel adták hírül érkezésüket kihajtáskor a gazdáknak.

Ivótülök: magyar szürkemarha tülkös szarva csúcsából vágott, saját színében díszesen karcolozott pásztor ivóedény. (Formáját tekintve kasza fenőkő tartója, kasza "féntok" is lehet.) Karcolt motívumai: pásztor, madár, és stilizált állat, növényalakok. Új, rendelésre készült munka 1966-ból.

Cigarettakínáló: magyar szürkemarha tülkös szarvából készült, háromrészes asztali dísztárgy (két cigarettatartó, és egy fogantyú). Új, rendelésre készített alkotás 1966-ból. A pásztorművészet anyaga és technikája, díszítési stílusa egy modern tárgyra átültetve, népi iparművészeti jellegű munka.

Sótartó: ökörszarvból készült egyszerű háztartási eszköz, egyik vége csipkézett, lapos fával elzárva. Mezei munka, aratás alkalmával, vagy a pásztorok legeltetéskor ebben vitték magukkal a sót.

Szaru pásztorkürt: magyar szürkemarha tehénszarvból készült, díszített pásztorhangszer. A pereme csipkés faragással cifrázva, a felülete középtájon matyórózsával, részben karcolva, részben domborúan faragva. A pásztorok hagyományos jelzőhangszere.

Magyar szarvasmarha szarvából készült pásztorhangszer, csürhés kürt. A disznókondát őrző csürhés jelezte érkezését a gazdáknak a kihajtáskor. Dísztelen, egyszerű szarukürt, réz fúvócsővel.

Elvágott tehénszarvból készült, mindkét végén fa dugóval lezárt szaru sótartó. Egyszerű, díszítetlen háztartási eszköz. A mezőre, aratáskor, vagy a pásztorok legeltetéskor vitték benne a sót. Régiségkereskedőtől került a múzeumba.

Ökörszarvból faragott szarukürt. Rózsás, leveles motívumokból felépített domború faragású díszítéssel, 1943-as datálással. A girincsi kondás használta, a disznók kihajtásakor kürtszóval jelezte érkezését a gazdák számára.

Magyar szürkemarha tülkös szarvából készült, díszes szarukürt. Népi iparművészeti jellegű munka, 1960-ban készült. A fehér szarura faragott díszítések: a szocialista címer, pásztor, férfi és leány. Közepén évszámmal: 1960. IV. 7. A pásztorművészet anyaghasználatával és technikájával, de attól nagyon különböző, stílusidegen modorban készült alkotás.

Szarvasmarha tülkös szarvából készült szaru sótartó. Rövidre vágott, fa lappal fenekelt tehénszarv, a felső fadugója hiányzik. Egyszerű, díszítetlen háztartási eszköz, a mezőre, aratáskor, vagy a pásztorok legeltetéskor vitték benne a sót.

Szaruból, díszes faragással készült tartó eszköz, a kasza élezésére szolgáló kaszakő (fenkő) tárolására szolgált. Közepén rozettás tulipános vésett díszítés, végét fakarikával zárták el. Folyóírást utánzó vésett felirattal: "Szabó János csinálta 1874".

Szarvasmarha tülkös szarvából készült sótartó, fa tetővel, oldalán fülekkel. Díszítetlen, egyszerű használati háztartási eszköz. A rajta lévő adatlap szerint valószínűleg nyári néprajzi gyűjtőtábor révén került a múzeumba.

A HOM NT 88.18.1.1. leltári számú szaru sótartó fa teteje.

Baltafokos "Sz. A." monogrammal. Nyele szilvafából kifaragott, csiszolt, két végén fűrészelt, keresztmetszete a nyél 5/6-ának hosszúságában ovális, míg a fokosfő felőli 1/6-ában elől tompa élűre csiszolt, hátul simára gyalult. A balta fokosfő acélozott vas, éle széles ívű, bárd stílusban kiképzett vasműves munka. Fokának lapja négyzet forma. A baltafokosfő oldalára Sz. A. monogram van bevésve. Fegyver, kanászbalta, pásztorok és erdőjáró emberek használták.

Fokosbalta két verssorral. Nyele keményfa, faragott, ólomberakással. A szöveg fémberakással készült, VASÁRNAP TEMPLOMBA SE MENTEM SOHA... POGÁNY VOLTAM VILÁGÉLETEMBE... A fejsze: acélból készült, pántos rögzítéssel. Fején gazdag karcolt díszítés, növény motívumok, név és dátum, koronás magyar címer. Kanászbalta, pásztorok használták. Használat ideje: 1931-1937-ig.

Baltafokos, pásztorok által használt kanászbalta. Nyele keményfa, faragott, vésett hullámvonalas díszítésű. Feje acél, (kovácsolt). Használat ideje: 1939-1940 között.

Kanászbalta. Nyele szilvafából faragott, csiszolt, sárgaréz szironyozással igen gazdagon díszített, két végén sárgaréz hüvellyel borított, s kisebb mértékben bevésett technikával díszített. Keresztmetszete lapos sokszög. A baltafok felé eső rész hátul laposra simított, elöl bütykösített. A nyél jobb és bal oldalsó lapjainak feltűnő szironyos díszítő elemei: stilizált 4 levelű lóhere, edényből kinövő, folyókás, leveles száron nyugvó stilizált tulipán, alatta sok hullámos és megtört ív alakú minták, a nyél eleje és háta hullámos és kis megtört ívű mintás szironyozással van díszítve. Ezeket a motívumokat a nyél legfelső szakasza alatt bekarcolt kettős ajtóforma minta, a nyél alsó negyedének határán pedig ferde gyűrű alakú, kevéssé szakítja meg. Az utóbbiba sárgaréz szálak vannak szironyozva. A baltafő sárgaréz ötvözettel és rákarcolt virágos és makkos mintákkal díszes. Acélozott vas, rézcsavarokkal és rézlemezzel erősítve a nyélre. A rézlemez mellett "Siroki István" név van ráütve. Éle egyenes vonalú, ferdén befutó, a baltafő lapja az éltől egy ujjnyira át van lyukasztva. Használat módja: fegyver.

Kanászbalta, "K. P." jellel a fején. Nyele keményfából faragott, csiszolt, karcolt és vésett. Keresztmetszete ovális és elöl lapos sokszög, felső negyedében elől legömbölyített, hátul lapos. A nyél fődísze a középső szakaszon rácsavarodott, nyelvet öltő kígyóalak, e fölött jobbról-balról hullámos és íves minták, hátul csipkésszélű lemezminta, alatta apró törött íves minták. A nyél alsó hatodán karéjozott bevágás van. A baltafő acélozott vas, jobb oldalán sárgarézzel bevert K. P. monogram és csillagalak látszik. Éle egyenes, foka ferdén kidolgozott, háta fekvő téglalap alakú. A nyelet felül bevert rézszögek rögzítik. Az él kissé elgörbült. A nyél alul megkarcolódott és lyukas. Fegyver, kanászok, erdőt járók használták.

Fokos, fokosbalta. Nyele aránylag vastag mogyorófa, két végén lefaragva. Feje acélozott vas, igen kiszélesedő kör alakú fokkal. Éle igen gyengén, inkább a két vége felé ívelt, ferdén befelé tartó. A foka háta négyszögletű, elvékonyodó, majd lapos, széles négyzet formában kikovácsolt vasműves munka. Nyele szúette. Fegyver, erdőt járó emberek és kanászok, pásztorok használták.

Fokos. Nyele orgonafából faragott, felső fele rovásos bevésésekkel díszített. A rovások fő motivikái: megtört ívalak és egymást keresztező törött vonalak. A nyél felül erősen elvékonyodóan befaragott, s a szűk fokú fejhez kör alakú bádoglemezzel és szöggel van erősítve. A fokosfej kovácsolt vas, éle íves, foka szűk, a fok háta négyélű elvékonyodó, majd álló téglalat formában kiszélesedett vasműves munka. Fegyver, kanászok, pásztorok, erdőt járó emberek használták. Ónodról, Udvary Sándor helyi gyűjteményéből került a múzeumba.

Fokos, harci fokosbalta, fegyver. Nyele bambusznádból faragott, csiszolt, két végén sárga rézhüvelybe van foglalva. A hüvelyeket a nyél középső szakaszán négy vékony és lapos sárgarézrács köti össze. A rácsok a nyél bevágott vájolataiban futnak és vasszegekkel vannak a nyélre erősítve. A nyél végét a vaslap határolja. A fokosfő stilizált virágokkal ékes, sárgaréz műves munka, éle alig ívelt, ferdén befelé futó, háta karcsú, négyélű és négyzet alakú, kiszélesedő lapban végződik. Nyél repedt, szúette.

Fokos. Nyele fiatal tölgyfából faragott. A csemete természetes növéséhez igazodva a nyél közel a gyökérhez van elvájva, így a nyél felső része bunkószerűen kiszélesedett. A fokos fej cifra, gombor élű rézműves munka, egyszerűen a nyélre van húzva, olyformán, hogy foka a bunkó alá kerül. Foka aránylag nagy átmérőjű. Hátának felülete: fekvő téglalapban csúcsára állított négyzet. A nyél szúette, repedezett, felül csorba. Fegyver, erdőn járók, pásztorok, kanászok használták.

Baltafokos, kanászbalta gazdagon díszített nyele. Vésett geometrikus díszítményekkel, rozettákkal, és domború faragással cifrázott pásztorművészeti munka.