Néprajz - Pásztorművészet

Fokos: acélból díszesen kovácsolt fokosbalta, éles, hosszú fanyéllel. Verekedéskor, ünnepkor használták. Az erdőn járók, pásztorok fegyvere is volt, de a falusi legények általánosan is használták, a vőlegény és a vőfély jelvényeként is szerepelt.

Fokos: vasból kovácsolt, díszítetlen, a nyele sima bot. Erdőn járók, pásztorok használták, de a falusi fiatalság körében is elterjedt volt, verekedések alkalmával előkerült. Fegyver.

Kondásbalta fából faragott nyele. Somfából készült, gazdagon díszített, karcolt-vésett virágmotívumokkal, Sz. S. 1921. felirattal. A kanászbalta az erdőn járó pásztorok hagyományos eszköze, fegyvere. Az ünnepi darabok nyelét gyakran cifrázták, díszítették.

Kondásbalta nyél: somfából készült, gazdagon díszített, karcolt-vésett virágmotívumokkal, évszám nélkül. A kanászbalta az erdőn járó pásztorok hagyományos eszköze, fegyvere. Az ünnepi darabok nyelét gyakran cifrázták, díszítették.

Fafokos: szilvafából készült, nyeles balta, feje is fából faragva. Nyelén végig domború faragás, a fő motívum egy kígyó, közötte különféle állatok. A balta fején SZ.J. 1965. felirat. A valódi kanászbalták és fokosok stílusában készült fafaragvány, dísztárgy.

Fokos: kovácsoltvas fegyver, hosszú somfanyéllel. Feje mívesen kialakított, díszes forma, benne A J monogram. A kanászbalta az erdőn járó pásztorok hagyományos eszköze volt, de a falusi fiatalok is gyakran használták, verekedések alkalmával előkerült.

Pásztorfokos: kovácsoltvasból készült, baltaélű, csákányhegyű, hosszú fanyélre erősített fokos. Az erdőn járó pásztorok hagyományos eszköze, fegyvere.

Hosszú nyelű és díszesen faragott, cifrázott ünnepi kanászbalta. A fején kör alakú rézbetét. A nyelén vésett-karcolt geometrikus és növényi indás motívumok. A kanászbalta az erdőn járó pásztorok hagyományos eszköze, fegyvere. Az ünnepi darabok nyelét gyakran cifrázták, díszítették.

Pásztor fokosbalta, díszítetlen keményfa nyéllel. A fej alatti részén bevésett dátum: 1957. X. 18. Feje kovácsoltvasból készült, egyik végén baltaélben, másikon csákányhegyben végződik. Az erdőn járó pásztorok hagyományos eszköze, fegyvere.

Feje rézből készült, mívesen megformázott hagyományos fokosfej. Keményfából (szilvafából) készült szára nyolcszögletű, rajta gazdag ólomöntésű geometrikus díszítés. Az erdőn járó pásztorok hagyományos eszköze, fegyvere. Az ünnepi darabok nyelét gyakran cifrázták, díszítették.

Barkócafából készült egyszerű nyélen, kovácsoltvas gombos fokosfej. Az erdőn járó pásztorok hagyományos eszköze, fegyvere.

Barkócafából készült egyszerű fa nyélen íves hajlítású kovácsoltvas fokosfej. Az erdőn járó pásztorok hagyományos eszköze, fegyvere.

Fokosbalta, széles pengéjű acélozott, gömbös végű fejjel. Díszítetlen munkaeszköz és fegyver. Hosszú nyele szilvafából készült. A kanászbalta az erdőn járó pásztorok hagyományos eszköze, fegyvere.

Hosszú nyelű kanászbalta, az erdőkerülő használta. Acélból készült fején széles, a szekercéhez hasonlító él. Hosszú nyele szilvafa, a száron végigfutó vésett virágdísszel. A kanászbalta az erdőn járó pásztorok hagyományos eszköze, fegyvere. Az ünnepi darabok nyelét gyakran cifrázták, díszítették.

Díszes kanászbalta. Szilvafa nyélen fémberakásos díszítés, szárán felirat: "Megay Géza, 1913". Mellette korona nélküli címerábrázolás. Feje fémbetétes, geometrikus fogazott mintájú, vésett. Egerlövőn Bukta János készítette Megay Gézának.

Barkócafából készült hosszú száron egy gyűrűszerűen kovácsolt vas fokosfej. Az erdőn járó pásztorok hagyományos eszköze, fegyvere, a falusi fiatalok is használták verekedéskor.

Somfa nyélen rézből öntött gombos fokosfej. Az erdőn járó pásztorok hagyományos eszköze, fegyvere.

Hosszú nyelű fokosbalta, erdőkerülő használta. Az erdőn járók és a pásztorok hagyományos eszköze, fegyvere. Keményfa nyélre erősített öntöttvas baltafej, éle keskeny, foka a csákányfokosokhoz hasonlóan hegyes.

Juhász kampónyél réz kampóval. Keményfa, réz, színes csont berakásos, szironyozott. Anyaga keményfa, réz, kisebb részben celluloid. A nyél szilvafa, kör keresztmetszetű, fent a kampó enyhén sokszögű. Díszítése, a nyél felső végén sárgaréz szironyozás és színes celluloid berakás. A szironyozás egyenesen elágazó ágas-bogas mintákat és félkoszorú mintát ábrázol, stilizált levelekkel. A celluloid berakás piros-kék, a kis részben sárgászöld színalakokból áll, de van köztük 3 db sárgászöld négy levelű lóhere minta is. A színminták a kampóhoz közel eső fődíszítések alatt ovális koszorúformában vannak elhelyezve és közrefogják a sárgarézből berakott "Bukta János és Barnus" ráírást. A rézkampó hármas levélben végződő rákarcolt rózsás mintával díszített, rézműves munka. Használat módja: bárány fogására való. A juhokat a hátsó lábuknál fogva emelték ki a nyájból a kampó segítségével. Használták: 1925-1936 között.

Pásztorbot, ünnepi. Anyaga: szilvafa. Igen dús sárgaréz és alumínium szironyozással és kivágott szaruból készült berakással. A bot keresztmetszete laposan sokszögű, felül fél ellipszis alakban gömbölyített, alul másfél ujjnyi szélességben szaruval körülrakott. A szironyos motívumok leveles és levél nélküli ágas-bogas minták, kettős kígyóvonalak. A berakások szem alakú minták, továbbá balta, kés, villa, kereszt-figurák csillaggal és négy levelű lóherével. A rézzel rárakott szövegrészek: fent a pásztorbotot két széles lapján Bukta János (minden betű egy kockában). A keskeny lapokon egy-egy szövegrész: "Készítette eszt a botot Bukta János juhász Borsod megye Egerlövőn ezerkilencszázötben örök emlékü". "Bukta Károjé ez a kézbeli bot készitete édesapám Bukta János születésem napja 1900 márczius 19 dikén V.J.B.J.". Használat módja: Díszbot ünnepi alkalomra. Használták: 1900-1936 között.

Pásztorbot. Anyaga: fa és csont. Vörösre fényezett meggyfa bot, nem teljesen simára faragva. A fogója felé 18 cm-re díszítve van, ólom, réz, és szíves spanyol öntéssel: kutya, szív kereszt, virágcserép ággal és "1933", mind csak körvonalakkal, egészen keskenyen kiöntve. E felett a rész felett egy 5,5 cm-es csont hüvely van a botra húzva. Ez is vésett vonalazással és spanyolozott pontokkal van díszítve. A pontok lyukjaiba ólom van öntve valószínűleg. Lapos felső vége a csontkereten belül ólom, karcolt díszítéssel. Népi név: fütykös.

Juhász kampósbot. Hosszú nyele borostyánfa, egyszerűen lefaragva a két végén. Vaskampója madárfej alakban végződik. Vasműves munkája. A vastokot alul és felül 3-3 körkörös gyűrűbevágás díszíti. A bárány lábát megfogják vele a juhászok, amikor a nyájból ki akarják emelni.

Juhász kampósbot. Anyaga: barkócafa (berkenye) és kovácsoltvas. A hosszú nyél igen sűrű bütyközetű, két végén egyszerűen lefaragott, vékonyabbik vége sárgaréz hüvellyel védve. Vastagabbik végére kampó szögezve. A vaskampó vége kétszeresen bekunkorodó és elvékonyodó. A kampó középső szakasza külső oldalán hullámosra van vágva. A bárány lábának megfogására való, amikor ki akarják emelni a nyájból.

Pásztorbot, juhászbot. Görcsös, fényezett, feltehetőleg almafa bot. Felső végén ólomberakásos dísszel. Az ólomberakás széles felső pereme alatt kereszt alakú motívum, alsó befejező része fogazott. A bot végén ólomkarika, erősen rongált. A bot több helyen megrepedt és erősen szúette, szénkénegezéses eljárással műtárgyvédelmi kezelésen átesett 1950 augusztus havában. Használat: juhász botja.