Néprajzi Tár - Kedvenc műtárgyam sorozat

Borosmiska, miskakancsó. Ember alakú boros italtartó díszedény, főleg lakodalmak alkalmával használták. Megrendelésre készült, egyedi, feliratozott és datált tárgy. Égetett cserép, mázas, domború, karcolt és írókás díszítésű. Drapp alapon emberábrázolás: férfifej huszárcsákóval, pitykegombos-zsinóros sujtásos dolmányban, hasán kígyó, oldalán rozettás virágminták. Felirata: "1897-dik évben készült Gál Lidia részére, emlékül készítette Horváth Sándor 1897 Mezőcsát H. S."

Borosmiska, miskakancsó. Ember alakú boros italtartó díszedény, megrendelésre készült feliratos ajándéktárgy. Égetett cserép, ólommázas, plasztikus zöld és barna díszítésekkel. Férfi fej, magas huszárcsákóval, hasán zsinórozott sujtásos-pitkyegombos dolmány, oldalán tekeredő kígyó motívummal. Felirata a fülén: 1897-ben készült ez a boros Lukács Terézia számára. Készült T. Füreden. Használat módja: Boros edény, leggyakrabban lakodalmak alkalmára használták.

Miskakancsó, borosmiska. Égetett cserép boroskancsó, borosmiska, emberábrázolással díszített asztali edény. Domború, írókás és karcolt díszítéssel, embert ábrázol, férfifej magas huszárcsákóval, zsinóros-sujtásos és pitykegombos dolmánnyal, rozettás virágmintákkal. Füle alatt a következő felirat olvasható: "an no / 1857dik / esztendöben készült / mezö Csát város / sában ez a pin / tes / Bártfaji / Józef nek". Lakodalmas italtartóként használták. Készítője ifjabb Rajczy Mihály mezőcsáti fazekasmester.

Valódi bőr, vászonbéléses, egyfiókos szabású pásztortáska. Fedele lyuggatott díszítésű. Tartója két darab vaskarika. Kopott, általvető szíja hiányzik. Használat módja: eleségnek.

A magyar népi türelemüvegek többsége vallásos témájú, Krisztus nagypénteki keresztáldozatát jeleníti meg. Hengeres, rövid nyakú, hutaüveg palackban fából faragott vallásos jelenet kezdeményei, félkész munka. A kompozíció közepéről a latin kereszt még hiányzik, körülötte Krisztus szenvedésének eszközei (arma Christi) láthatók. A palack szája nincs lezárva. A türelemüveget Dulai Ferenc juhász készítette, akinek több pásztorművészeti tárgya is megtalálható a Herman Ottó Múzeum gyűjteményeiben. Dulai Ferenc volt az utolsó, hagyományos életmódot követő pásztor Miskolc környékén, a szomszédos (1950-ben a városhoz csatolt) Görömböly-Tapolcán.

Hengeres, rövid nyakú, hutaüveg palackban fából faragott vallásos jelenet. A kompozíció közepén latin kereszt látható, madarakkal és kakassal. Előtte egy magas, karcsú tornyú templom, körülötte Krisztus szenvedésének eszközei (arma Christi) láthatók. A kereszt szárán lévő, halvány ceruzás felirat szövege: Készítette ifj. Dulai János (?), emlékül Kobza Ilonkának szeretettel. Görömböly, 1948. III. 7.

A magyar népi türelemüvegek többsége vallásos témájú, Krisztus keresztáldozatát jeleníti meg. Hengeres, rövid nyakú üvegpalackban fából faragott kompozíció, közepén kettős kereszt, rajta papírból kivágott korpusz. A felső keresztfán egy-egy madár ül, mögötte kakas. Az alsó keresztfán oltáriszentség, két kis szentkép. A kereszt előtt két templomi zászló, és egy kéttornyú templom magas, karcsú tornyokkal. A kereszt mögött harangláb, egy harangozó emberrel. A kereszten és körülötte Krisztus szenvedésének eszközei (arma Christi) láthatók: a szögek, kalapács, létra, korbács, bárd, ásó. A kereszt szárán ceruzával írott, halvány szöveg: Emlékül Édesanyámnak, Görömböly. Készítette ifj. Dulai Ferencz, Görömböly, 1942. XII. 20. A türelemüveget Dulai Ferenc juhász készítette, akinek több pásztorművészeti tárgya is megtalálható a Herman Ottó Múzeum gyűjteményeiben. Dulai Ferenc volt az utolsó, hagyományos életmódot követő pásztor Miskolc környékén, a szomszédos (1950-ben a városhoz csatolt) Görömböly-Tapolcán.

Hosszított, kanálformájú, széles fogójú, felső nyílása alatt körben szögletes háromszögvonalakkal díszített csanak. Dulai Ferenc görömbölyi juhász hagyatéka. Használata: pásztor ivópohár.

Kör átmérőjű, sötétbarna ivócsanak. Oldalán, alján domborúan faragott tölgyfaág levéllel, makkal, pereme alatt boltívek sorozatára emlékeztető díszítmény. Füle faragott indákat formáz, rajta csatos bőrszíj. Dulai Ferenc görömbölyi juhász hagyatéka. Használata: pásztor ivópohár.

Dohányzacskó: világos színű, festetlen kostökzacskó, felső szélein cakkozott, lyuggatott díszítéssel, 3 irányból sallangozva. Dulai Ferenc görömbölyi juhász hagyatéka. Kos herezacskójának bőréből készült pásztortárgy, a dohányt tartották benne.

Dulai Ferenc görömbölyi juhász hagyatéka: ólmosbot, pásztorbot, enyhén rücskös "fájdalmas" fabot. Vastagabb végén szarutoldással, illetve két sávban ólomberakásos mintával.

Dulai Ferenc görömbölyi juhász hagyatéka: pásztorbot. Egyszerű, vágott, lehántolt, kissé göcsörtös fabot.

Dulai Ferenc görömbölyi juhász hagyatéka. Kampósbot, más néven juhászkampó, melynek kampója kosszarvból készült, szára pedig úgynevezett "fájdalmas" fanyél (barkóca-berkenye). A "fájdalmas" botot még élő, lábon álló korában kiválasztják és késsel sűrűn bevagdossák. A megsebzett kérgen görcsös forradások nőnek, innen ered az elnevezése.

Dulai Ferenc görömbölyi juhász hagyatéka: kampósbot (juhászkampó). Sárgaréz, kígyót formázó, levélmintás juhászkampó, "fájdalmas" fanyéllel (barkóca-berkenye). A sárgaréz juhászkampót csengőöntő és rézöntő mesterek készítették, a pásztorok tőlük rendelték vagy vették a vásárban. Borsod-Abaúj-Zemplén megye legismertebb kampókészítői az edelényi Hodossy Lajos és fia, Gyula voltak. A fa nyelet, a "fájdalmas" botot berkenyefából a juhász maga készítette, a még élő, lábon álló ágat sűrűn bevagdosta, így görcsös forradások keletkeztek rajta.

Juharfából (jávorfából) faragott, kígyós pásztorbot. A miskolc-görömbölyi Dulai család (juhász dinasztia) hagyatéka. A fogója köralakban összeér, kinyújtott nyelvű kígyót formáz. A bot felső felére egy végigtekerődző kígyó van faragva. Mindkét kígyó szemét és a nyelvét kinyújtó kígyó fogait fémberakással jelöli a készítő. A kígyótest mellett szabadon maradó részek díszesen faragottak, ezek a motívumok jelennek meg: koronás címer, pásztorélet, erdei állatok. A botot Berze János (Berzi Jani vagy Berze Jani) Heves megyei faragó pásztor készítette, és a Dulai család hozta magával Miskolc-Görömbölyre.

Fafaragó szerszám, Dulai Ferenc görömbölyi juhász hagyatéka. Acélpenge hajlítva, kovácsmunka, fa nyéllel. Az ivócsanakok és egyéb tárgyak kivájására, nagyolására szolgáló faragó eszköz.

Fafaragó szerszám, régi borotvapengéből készült faragókés szilvafa nyéllel. Pengéje hiányzik. Dulai Ferenc görömbölyi juhász hagyatéka. Pásztoreszközök és tárgyak faragására használta, saját maga készítette.

Juharfából faragott, kétrészes sótartó, külön tetővel. Dulai Ferenc görömbölyi juhász, faragó pásztor hagyatéka.

Néprajzi gyűjtés során készített fotó negatívja. A miskolc-görömbölyi Dulai család Heves megyéből került a ruszinok lakta Görömbölyre. A községi juhnyájat is őrizték, de saját állománnyal is rendelkező "magatarti juhászok" voltak. Dulai Antal és Dulai Ferenc pásztorművészeti alkotásokat is készítettek, hagyatékuk három részletben került a Herman Ottó Múzeum gyűjteményébe. A képen látható juhakol és juhászház helyén épült később a görömbölyi református templom, ahogyan a helyi emlékezet tartja: a "juhok pásztorának" helyét a "lelkek pásztora" vette át.

Ivócsanak, sótartó, bot, golgota. Bodgál ferenc 1958-as gyűjtése során a múzeumba került pásztorművészeti tárgyak fotójának negatívja. Néprajzi gyűjtés során készített fotó negatívja. A miskolc-görömbölyi Dulai család Heves megyéből került a ruszinok lakta Görömbölyre. A községi juhnyájat is őrizték, de saját állománnyal is rendelkező "magatarti juhászok" voltak. Dulai Antal és Dulai Ferenc pásztorművészeti alkotásokat is készítettek, hagyatékuk három részletben került a Herman Ottó Múzeum gyűjteményébe.

Néprajzi gyűjtés során készített fotó negatívja. A miskolc-görömbölyi Dulai család Heves megyéből került a ruszinok lakta Görömbölyre. A községi juhnyájat is őrizték, de saját állománnyal is rendelkező "magatarti juhászok" voltak. Dulai Antal és Dulai Ferenc pásztorművészeti alkotásokat is készítettek, hagyatékuk három részletben került a Herman Ottó Múzeum gyűjteményébe. A képen látható juhakol és juhászház helyén épült később a görömbölyi református templom, ahogyan a helyi emlékezet tartja: a "juhok pásztorának" helyét a "lelkek pásztora" vette át.

Néprajzi gyűjtés során készített fotó negatívja. A miskolc-görömbölyi Dulai család Heves megyéből került a ruszinok lakta Görömbölyre. A községi juhnyájat is őrizték, de saját állománnyal is rendelkező "magatarti juhászok" voltak. Dulai Antal és Dulai Ferenc pásztorművészeti alkotásokat is készítettek, hagyatékuk három részletben került a Herman Ottó Múzeum gyűjteményébe.

Néprajzi gyűjtés során készített fotó negatívja. A miskolc-görömbölyi Dulai család Heves megyéből került a ruszinok lakta Görömbölyre. A községi juhnyájat is őrizték, de saját állománnyal is rendelkező "magatarti juhászok" voltak. Dulai Antal és Dulai Ferenc pásztorművészeti alkotásokat is készítettek, hagyatékuk három részletben került a Herman Ottó Múzeum gyűjteményébe.

Néprajzi gyűjtés során készített fotó negatívja. A miskolc-görömbölyi Dulai család Heves megyéből került a ruszinok lakta Görömbölyre. A községi juhnyájat is őrizték, de saját állománnyal is rendelkező "magatarti juhászok" voltak. Dulai Antal és Dulai Ferenc pásztorművészeti alkotásokat is készítettek, hagyatékuk három részletben került a Herman Ottó Múzeum gyűjteményébe.