![Herman Ottó Múzeum / Mészáros Viktória [CC BY-NC-SA]](https://asset.museum-digital.org/hu-bz/images/76/668055-hom_kgy_ki_201641/bortnyik_sandor_Allatok_t/bortnyik-sandor-Allatok-tanca--neger-korus-variacio-668055.jpg)
Reprodukció a festményr?l..-----.1925-ös Bauhaus-kompozíció c. képének kései variációja. Err?l az el?képr?l Hornyik Sándor a következ?t írta:.."Bortnyikot leny?gözte az építészet, a festészet, a szobrászat és az iparm?vészet egységét hirdet? Bauhaus szellemisége, de nem lett a Bauhaus alkotóközösségének tagja. Kapcsolatba került az ekkoriban szintén Weimarban tartózkodó Theo van Doesburg-el, a De Stijl csoport egyik vezet? m?vészével is. Weimarban fest?i stílusa fokozatosan megváltozott. El?ször szakított a képarchitektúrák síkszer?ségével, s kompozíciói egyre plasztikusabbak lettek, egyre er?teljesebbé vált bennük a három dimenziós tér szerepe. 1924-ben aztán geometrikus térkonstrukcióiban is megjelentek az emberi alakok. Ebbe a fejl?dési sorba illeszthet? bele a Négerek kórusa is. A színpadszer? kompozíció meghatározó eleme az er?sen rövidül?, térhatást kelt?, szürke lemez. Ez a vízszintes lemez el?ször egy 1923-as m?vén bukkant fel. A Kompozíció térben címet visel? festmény vízszintes és függ?leges lemezei határozzák meg Bortnyik legismertebb m?vének, a pittura metafisica leveg?jét árasztó Zöld szamár terét is. 1925-ös hazatérése után Zöld szamár néven avantgárd színházat is alapított Palasovszky Ödönnel és Hevesy Ivánnal. Elképzelhet?, hogy egy itt bemutatott darab inspirálhatta a Négerek kórusá-t. A kompozíció tere ugyan színpadszer?, de a háttér halványodó háromszögeivel és sárga körével Bortnyik er?teljes tájatmoszférát teremt. Ebbe helyezi bele a primitivizmus eszköztárát kiaknázva zseniális néger figuráit."