A fejedelem (latinul princeps vagy dux) egyes monarchikus államokban az uralkodó általános megnevezése; olyan uralkodó, aki az uralma alatt álló országban, vagy országrészben a hatalmat ténylegesen gyakorolja, bizonyos királyi külsőségek és jogok nélkül (esetleg a császárral, királlyal függő, vagy hűbéres viszonyban van). Különleges helyzete volt a német választófejedelmeknek, mert csak ők választhatták meg a német-római császárokat. A magyar történelemben jelentősek voltak az erdélyi fejedelmek, de a fejedelmi címet viselte Thököly Imre (1682-85-ben Felső-Magyarország, 1690-ben Erdély fejedelme), valamint II. Rákóczi Ferenc (1704–11-ben Erdély, 1705-től a magyarországi szövetkezek rendek vezérlő fejedelme).
hu
