Stílusfordulatokban gazdag pályafutása során Kádár Béla az 1930-as évekre bontakoztatta ki többféle hatást ötvöző stílusát, melyben saját alkotói erényei letisztult harmóniában érvényesülhettek. Az ekkor készült, máig népszerű művei a magyarországi art deco festészet kifejezetten reprezentatív alkotásai, jól példázva, hogy e széles körben kedvelt modern irányzat számos felfogás – mint a szecesszió, a kubizmus, az expresszionizmus, az újklasszicizmus és az új tárgyiasság – elemeinek dekoratív szellemű felhasználásából fejlődött ki, nem ritkán kifinomult extravaganciával. E korszakban Kádár képeinek többségén elegánsan stilizált, törékeny vonalú női figurákat látunk kubisztikusan tagolt, körvonalaikra egyszerűsített csendéleti vagy zenei témát idéző hangszeres motívumokkal. A Lány gyümölcsöstállal egy kecsesen hullámzó sziluettbe fogott, artisztikusan megformált nőalakot mutat, aki mellkasa elé emelt kezeiben lazúrosan megfestett gyümölcsöstálat tart. Oldalt fordulva, kissé meghajtott fejjel áll, s az arca ugyan kifelé fordul, de hipnotikusan merev tekintetével sehova se néz. A szürkéskék háttér előtt selymesen világlik fehér – néhol halvány rózsás árnyalatú – bőre, s élesen rajzolódik ki bravúros könnyedséggel szabott alakjának modoros tartása is. A temperatechnikával készült kép tiszta szín- és formaművészetről tanúskodik, amelyben a nő alakja eloldódik a testiségtől és mindenféle érzelmi színezettől, és akárcsak a gyümölcsöstál, tisztán esztétikai, ornamentálisan átértelmezett tárgyi alakzattá változik át.
hu